-
1 ἅλς
ἅλς, ἁλός (entst. aus ΣΆΛΣ; sal), 1) ὁ ἅλς, Salz, gew. plural., Hom. Iliad. 9, 214 πάσσε δ' ἁλὸς ϑείοιο, gen. partit., streute des Salzes, etwas Salz, Od. 17, 455 οὐ σύ γ' ἂν ἐξ οἴκου σῷ ἐπιστάτῃ οὐδ' ἅλα δοίης, v. l. οὔδαλα, Scholl. οὐδ' ἅλα: οὕτως Ἀρίσταρχος ἀνέγνωκε, καὶ ἀπέδωκε τοὺς ἅλας. ὁ δὲ Καλλίστρατος οὔδαλα, τὰ κόπρια, παρὰ τὸ ἐν τῷ οὐδῷ κεῖσϑαι; vgl. Theocrit. Id. 27, 59 φῄς μοι πάντα δόμεν· τάχα δ' ὕστερον οὐδ' ἅλα δοίης; Od. 11, 123. 23, 270 οὐδέ ϑ' ἅλεσσι μεμιγμένον εἶδαρ ἔδουσιν; – sing. Her. 4, 181, ὁ ἅλς 185, plur. 4, 53. 5, 119. – Salz war Symbol der Gastfreundschaft, dah. ἁλῶν κοινωνεῖν, Gastfreunde sein, Dem. Mid. 1 18, wo jetzt λαλῶν steht; ποῦ ἅλες; ποῦ τράπεζαι; wo ist die Gastfreundschaft hin? Dem. 19, 189; τοὺς ἅλας καὶ τὰς σπονδὰς παραβαίνειν 191; s. Zenob. 1, 62; ἅλας συναναλῶσαι Arist. Nic. 8, 8; und wie wir sagen, τῶν ἁλῶν συγκατεδηδοκέναι μέδιμνον Plut. de am. mult. p. 290; Archiloch. hat diese Vrbdg zuerst, s. Jacobs Anth. p. 241; sprichwörtl. ἅλας ἄγων καϑεύδεις Zenob. 1, 23; ἁλῶν δὲ φόρτος ἔνϑεν ἦλϑεν ἔνϑ' ἔβη, wie gewonnen, so zerronnen, 2, 20. – Salzlake Call. frg. 5; Nonn. D. 17, 55; – ἅλες Salzwerke D. Hal. 2, 55. – Uebertr., witzige, beißende Reden, Plut. Symp. 5, 10; Ath. IX, 366 c. – 2) ἡ ἅλς, Meer, oft bei Hom., aber nur in cass. obliqq., πολυβενϑέος Od. 4, 406, βαϑείης Iliad. 13, 44, μαρμαρέην 14, 273, πορφυρέην 16, 391; πολιῆς 12, 284, πολιοῖο Od. 5, 410. 9, 132 Iliad. 20, 229 Scholl. Ariston. σημειοῠνταί τινες, ὅτι ἁλὸς πολιοῖο ἔφη, mascul. adject. beim subst. fem. homerisch; ἁλὸς ἀτρυγέτοιο Iliad. 1, 316; ἅλα δῖαν 1, 141, auch Zeus sagt ἅλα δῖαν Iliad. 15, 161. 223, Scholl. Ariston. 161 ἡ διπλῆ, ὅτι ἀφ' ἑαυτοῦ ὁ Ζεὺς τὴν ϑάλασσαν δῖαν εἴρηκεν, vs. 15 ἡ διπλῆ, ὅτι ἀφ' ἑαυτοῦ ὁ Ζεὺς δῖον τὸν Ἕκτορα καὶ ἑξῆς τὴν ϑάλασσαν »ἢ εἰς ἅλα δῖαν (161)«, πρὸς τὸ μὴ ὑποπτεύειν τὰ ἐν Ὀδυσσείᾳ »(1, 65) πῶς ἂν ἔπειτ' Ὀδυσῆος ἐγὼ ϑείοιο λαϑοίμην«; für ἐξ ἁλός v. l. ἔξαλος Od. 1 1, 134. 23, 281, s. Scholl. (11, 134 aus Ariston., 23, 281 aus Didym.), vgl. ἐξ ἁλός Iliad. 20, 14 Od. 5, 422; Iliad. 21, 59 πόντος ἁλὸς πολιῆς, Theogn. 10 γήϑησεν δὲ βαϑὺς πόντος ἁλὸς πολιῆς; Od. 5, 335 ἁλὸς ἐν πελάγεσσι; 12, 27 ἢ ἁλὸς ἢ ἐπὶ γῆς, auf dem Wasser oder auf dem Lande; die Schiffe ἁλὸς ἵπποι Od. 4, 708; – oft Pind., Tragg., πελαγία ἅλς Aesch. Pers. 427; selten in Prosa.
-
2 ἁλή
A salt-works,ἁλαὶ τῶν ὀρυκτῶν ἁλῶν Str.12.3.39
;Ἅλυς.. ὠνόμασται ἀπὸ τῶν ἁλῶν ἃς παραρρεῖ Id.12.3.12
; ἁλάς, ἁλαῖς shd. be read forἄλλας, ἄλλαις D.H.3.41
, cf. 2.55, PRyl.92.22 (iii A. D.). -
3 ἅλς
A salt,πάσσε δ' ἁλὸς θείοιο Il.9.214
, cf. Od.17.455; ἁλὸς μέταλλον a salt-mine, Hdt.4.185; ἁλὸς χόνδροι lumps of rock-salt, ib. 181 : sg. also Ar.Ach. 835, Philyll.28, Axionic.8: more freq. in pl., Od.11.123, Hdt.4.53, al., etc.:—prov. phrases:οὐ σύ γ' ἂν.. σῷ ἐπιστάτη οὐδ' ἅλα δοίης Od.17.455
;φῄς μοι πάντα δόμεν· τάχα δ'.. οὐδ' ἅλα δοίης Theoc.27.61
; ἅλας συναναλῶσαι, i.e. to be bound by ties of hospitality, Arist.EN 1156b27; τῶν ἁλῶν συγκατεδηδοκέναι μέδιμνον to have eaten a bushel of salt together, i.e. to be old friends, Com.Adesp.176; οἱ περὶ ἅλα καὶ κύαμον, of friends, Plu.2.684e, cf. Arist.EE 1238a3;ὅρκον μέγαν, ἅλας τε καὶ τράπεζαν Archil.96
;ποῦ ἅλες; ποῦ τράπεζαι; D.19.189
; τοὺς ἅλας παραβαίνειν ib.191;τοὺς τῆς πόλεως ἅλας περὶ πλείονος ποιήσασθαι τῆς ξενικῆς τραπέζης Aeschin.3.224
; ἁλῶν δὲ φόρτος ἔνθεν ἦλθεν, ἔνθ' ἔβη 'light come, light go', Zen.2.20; ἅλασιν ὕει, of great abundance, Suid.2 in pl. of medical preparations, Dsc.5.109.II brine, Call.Fr.50.2ἃ. Ἰνδικός
sugar,Archig.
ap. Paul.Aeg.2.53.IV ἅλες, οἱ, metaph., like Lat. sales, wit, possible but unlikely in Pl. Smp. 177b, Ep.Col.4.6; certain in Plu.2.854c; ἅλες called " χάριτες" ib.685a. (Cf.sq.)------------------------------------Aἁλὸς πολιοῖο Il.20.229
), sea (generally of shallow water near shore),εἰς ἅλα δῖαν Il.1.141
; in sea-water,Od.
2.261;ἢ ἁλὸς ἢ ἐπὶ γῆς 12.27
: sts. pleonast.πόντος ἁλός Il.21.59
, Thgn.10; ἁλὸς πελάγη or πέλαγος, Od.5.335, h.Ap. 73, E.Tr.88;πελαγίαν ἅλα A.Pers. 427
;παρ' ἁλμυρὰν ἅλα E.Ba.17
; in pl. (with a pun on ἅλς A), Ar.Ach. 760.—Poet. word: nom. only Emp.56. (Cf. Lat. sal: both masc. and fem. are from the same root.) -
4 δράσσω
δράσσω, att. δράττω; Poll. 3, 155; E. M.; sonst erst bei sehr Späten. – Gew. med. δράττομαι, zusammenfassen, ergreifen, bes. so viel man mit der Hand (s. δραγμίς) fassen kann; Homer zweimal, von Sterbenden, welche in die Erde greifen, Iliad. 13, 393. 16, 486 ἃς ὁ πρόσϑ' ἵππων καὶ δίφρου κεῖτο τανυσϑείς, βεβρυχώς, κόνιος δεδραγμένος αἱματοέσσης; – ἐλπίδος δεδραγμένος, an der Hoffnung festhaltend, Soph. Ant. 235; τῶν ἁλῶν, eine Handvoll Salz nehmen, Plat. Lys. 209 e; τί μου δέδραξαι χερσὶ κἀντέχει πέπλων Eur. Tr. 745; δραξάμενος αὐτοῠ τῶν τριχῶν Plut. Alex. 74, u. Sp., z. B. καιροῦ D. Sic. 12, 67, die Gelegenheit ergreifen. Auch mit dem acc., Her. 3, 13; κόνιν Qu. Sm. 1, 350; LXX.
-
5 ἁλατο-πωλία
ἁλατο-πωλία, ἡ, τῶν ἁλῶν, Salzverkauf, Arist. Oec. 2, 2.
-
6 αλατοπωλια
-
7 συγκατεδω
-
8 δράσσομαι
Aἐδραττόμην Ar.Ra. 545
: [tense] fut.δράξομαι APl.4.275.10
(Posidipp.), LXXNu.5.26: [tense] aor. , etc.: [tense] pf. δέδραγμαι, 2 pers. , part.δεδραγμένος Il.13.393
:—the [voice] Act., δράσσω only in Poll.3.155, EM285.43, prob. in PLond.3.1170v113 (iii A. D.), cf. δράξαι· κρατῆσαι, Hsch.: (cf. δράξ, δράγμα, δραχμή):— grasp with the hand, c. gen. rei, κόνιος δεδραγμένος αἱματοέσσης clutching handfuls of gory dust, Il. l. c.: metaph.,ἐλπίδος δεδραγμένος S.Ant. 235
(vv. ll. πεπρ-, πεφρ-), cf. Plb.36.15.7; δραξάμενοι τῶν ἁλῶν taking a handful of salt, Pl. l. c., etc.2 lay hold of,τί μου δέδραξαι χερσί; E.Tr. 750
; δραξάμενος φάρυγος having seized [them] by the throat, Theoc.24.28, cf. 25.145, POxy.1298.10 (iv A. D.): metaph.,δράξασθαι καιροῦ D.S.12.67
; μείζονος οἴκου (i.e. by marriage), Call.Epigr.1.14;μεγάλης ἀπήνης AP 11.238
(Demod.);τᾶς κραδίας Theoc.30.9
; [ὧν χρ]ὴ δράξασθαι τὸ στόμα sounds the mouth has to grip, i.e. make, dub. in Phld.Po. 2.41.II c. acc., take by handfuls,ταύτας [τὰς μνέας] δ. Hdt.3.13
; also, catch,τοὺς σοφοὺς ἐν τῇ πανουργίᾳ αὐτῶν 1 Ep.Cor.3.20
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > δράσσομαι
-
9 μέδιμνος
μέδιμν-ος, ὁ, Hdt.7.187, etc.; ἡ, only v.l. in Id.1.192:—a corn-measure, Hes.Fr.160.3; μ. Ἀττικός, Σικελικός, Hdt. 1.192, Plb.2.15.1;Aσιτηρός IG22.1013.27
; [σῖτον] κατὰ μέδιμνον συνωνούμενοι Lys.22.12
;μεδίμνῳ ἀπομετρήσασθαι ἀργύριον X.HG3.2.27
; ὁ γὰρ νόμος.. κωλύει παιδὶ μὴ ἐξεῖναι συμβάλλειν μηδὲ γυναικὶ πέρα μεδίμνου κριθῶν to make a contract for value exceeding a medimnus, Is.10.10: hence, οὐ κύριος ὑπὲρ μέδιμνόν ἐστ' ἀνὴρ οὐδεὶς ἔτι, i. e. he is no better than a woman, Ar.Ec. 1025, cf. Sch.ad loc.; τῶν ἁλῶν μ., v. ἅλς (A).II in Magna Graecia, = κρουνός 4, pipe of a fountain, D.S.12.10.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > μέδιμνος
-
10 πάσσω
πάσσω, [dialect] Att. [full] πάττω Ar.Nu. 912: [tense] fut. πάσω [ᾰ] Crates Com. 14.10, Ar.Eq.99 ( κατα-): [tense] aor.A and in compds.:— [voice] Med., [tense] aor. ἐπᾰσάμην ib.3 Ma.1.18 :— [voice] Pass., [tense] aor. ἐπάσθην ([etym.] ἐπ-) Pl.R. 405e : [tense] pf. , etc.: [tense] plpf.ἐπέπαστο A.R.1.729
, : Hom. uses only [tense] pres. and [tense] impf., and these only in Il.:— sprinkle, ἐπὶ.. ὀδυνήφατα φάρμακα πάσσων laying healing drugs upon a wound, Il.5.401, 900, etc.;τὰ Δέλφιδος ὀστία πάσσω Theoc.2.21
; esp. sprinkle salt, c. gen. partit., πάσσε δ' ἁλὸς θείοιο sprinkle some salt, Il. 9.214 ;π. τῶν ἁλῶν ἐὶ τὸ πῦρ Luc. DMeretr.4.5
.2 besprinkle, οὔκουν.. σεαυτὸν ἁλσὶ πάσεις ; Crates Com. l. c., cf. Thphr. Char.9.2 ; χρυσῷ, ῥόδοις π. τινά, Ar.Nu. 912, 1330.II [voice] Med., sprinkle oneself with ashes, LXX 3 Ma.1.18. -
11 περίπηξις
Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > περίπηξις
-
12 δράσσω
δράσσω, zusammenfassen, ergreifen, bes. so viel man mit der Hand (s. δραγμίς) fassen kann; von Sterbenden, welche in die Erde greifen; ἐλπίδος δεδραγμένος, an der Hoffnung festhaltend; τῶν ἁλῶν, eine Handvoll Salz nehmen; καιροῦ, die Gelegenheit ergreifen -
13 οὐλαί
οὐλαί, αἱ, att. ὀλαί, die grob geschrotenen Gerstenkörner, die, mit Salz gemengt u. geröstet, vor dem Opfer auf den Altar u. das Opferthier gestreu't wurden; Schol. Ar. Equ. 1163 erkl. αἱ μεϑ' ἁλῶν μεμιγμέναι κριϑαὶ καὶ τοῖς ϑύμασιν ἐπιβαλλόμεναι, wie die mola salsa der Römer von Dinkel war; vgl. Od. 3, 440, wo Einer zum Opfer kommt mit Waschwasser u. Gerstenmalz, ἑτέρῃ δ' ἔχεν οὐλὰς ἐν κανέῳ, u. es nachher heißt Νέστωρ χέρνιβά τ' οὐλοχύτας τε κατήρχετο; dann betet N., ἀπαρχόμενος κεφαλῆς τρίχας ἐν πυρὶ βάλλων; dann, ἐπεί ῥ' εὔξαντο καὶ οὐλοχύτας προβάλοντο, wird das Opferthier geschlachtet; – Her. 1, 132 erwähnt sie unter den bei den Griechen üblichen Zurüstungen zum Opfer, ohne weitere Bemerkung, womit Ar. Pax 913 zu vergleichen, τὸ κανοῦν πάρεστ' ὀλὰς ἔχον καὶ στέμμα καὶ μάχαιραν, u. als das Opfer vorgenommen werden soll, heißt es σὺ δὲ πρό-τεινε τῶν ὀλῶν καὐτός τε χερνίπτου παραδοὺς ταύτην ἐμοὶ καὶ τοῖσι ϑεαταῖς ῥῖπτε τῶν κριϑῶν, übrigens wird das Opfer ganz in der Art, wie es aus Homer angedeutet ist, vollzogen; der Schol. zur letzten Stelle bemerkt, daß es heißen sollte τῶν ὅλων κριϑῶν (richtiger ὀλῶν), wie Her. 1, 160, οὔτε οὐλὰς κριϑῶν πρόχυσιν ἐποιέετο ϑεῶν οὐδενί; – Equ. 1163 läßt Ar. komisch aus solcher heiligen Gerste ein Brötchen μαζίσκη für das Volk backen. – Die Ableitung schwankt, gewöhnlich nimmt man ὅλος als Stammwort an, wie meistentheils die Alten erklären ὅλαι κριϑαί, die noch nicht geschrotenen od. gemahlenen, ganzen Gerstenkörner, so daß also die Griechen einen andern Brauch gehabt haben als die Römer, bei denen die heilige mola grob gemahlen war, vgl. Voß Virg. Ecl. 8, 82; doch kennt D. Hal. 7, 72 den Unterschied nicht; Buttmann Lexil. I, 191 ff. hat es daher auf dieselbe Wurzel mit ἀλέω, ἄλευρον zurückgeführt, so daß es mit mola, Malz, verglichen werden kann. – »Der nicht mehr vorkommende nom. sing. ὀλή würde demnach«, bemerkt Passow, »der älteste Name der Brodfrucht überhaupt gewesen sein, besonders der durch Mahlen od. Stampfen zur Nahrung eingerichteten; diese Benennung aber blieb vorzugsweise der Gerste, als der zuerst gangbar gewordenen Getreideart, wie bei uns der Roggen vorzugsweise Korn, bei den Franzosen der Weizen froment heißt«. – Ὀλαί wird übrigens ausschließlich die für den Opfergebrauch bestimmte Gerste genannt. – Vgl. noch ὄλυρα.
-
14 μόνος
μόνος, η, ον, [dialect] Ep. and [dialect] Ion. [full] μοῦνος, the only form used by Hom. (as in all derivs. exc. μονόω), Hes., and Hdt., also by Pi.P.9.27, I.5(4).12, B.3.80, al., by S. both in iamb. and lyr., by A. only in compd. μουνώψ, by E. only in μούναρχος: [dialect] Dor. [full] μῶνος Theoc.2.64, 20.45:—A alone, solitary,μοῦνος ἐὼν πολέσιν μετὰ Καδμείοισιν Il.4.388
;ἢ ὅ γε μοῦνος ἐών Od.3.217
;μούνω ἄνευθ' ἄλλων 16.239
: joined with ἐρῆμος, S. Ant. 887, Ph. 470;μόνοι γὰρ ἐσμέν Luc.JTr.21
;ἄνθρωπος πρεσβύτης καὶ μ. BGU180.23
(ii A.D.);φυγὴ μόνου πρὸς μόνον Plot.6.9.11
.2 c. gen., σοῦ μόνος bereft of thee, without thee, S.Aj. 511; alsoμοῦνος ἀπ' ἄλλων h.Merc. 193
, S.Ph. 183 (lyr.);ἑτάρων ἄπο μ. A.R.3.908
.II only,μοῦνον Λαέρτην Ἀρκείσιος υἱὸν ἔτικτε, μοῦνον δ' αὖτ' Ὀδυσῆα πατὴρ τέκεν Od.16.118
, cf. Il.9.482;μόνης γὰρ σοῦ κλύων ἀνέξεται A.Pers. 838
, cf. 632 (anap.), Pr. 425 (lyr.), etc.; χοίνικος μόνας ἁλῶν for a gallon of salt only, Ar.Ach. 814; single,οὐκ ἄρα μοῦνον ἔην Ἐρίδων γένος, ἀλλὰ.. δύω Hes.Op.11
, cf. S.OT 1280; εἷς μοῦνος or μόνος, Hdt.1.38, S. OT63: once in Hom.,μία μούνη Od.23.227
: joined withαὐτός, αὐτὼ μόνω Pl.Ly. 211c
;αὐτοὶ καθ' αὑτοὺς μόνοι Id.Plt. 307e
.2 c. gen., μοῦνος ποταμῶν alone of rivers, Hdt.2.25, cf. 29;μ. θεῶν γὰρ Θάνατος οὐ δώρων ἐρᾷ A.Fr. 161
;μ. τῶν ἄλλων ποιητῶν Lycurg.102
; but μοῦνος πάντων ἀνθρώπων he and no other of all men, Hdt.1.25; ἀνδρῶν γε μοῦνος he and no other, S.OC 1250, cf. El. 531;ὦ μόνα ὦ φίλα γυναικῶν E.Alc. 460
(lyr.).3 freq. repeated in the same clause,ξυμπεσὼν μόνος μόνοις S.Aj. 467
; Ἕκτορος μόνος μόνου.. ἐναντίος ib. 1283;σὺν τέκνοις μόνη μόνοις E.Med. 513
;μόνος μόνῳ D.18.137
.4 expressing rhetorically pre-eminence in an action or quality, μόνα κατέχεσθαι ποιεῖ are unique for causing possession, Pl.Smp. 215c, cf. 222a, S.OC 261, OT 299, Isoc.14.57; [ἐπέδειξε] σαφέστατα μόνος ἀνθρώπων Lys.24.9
.III [comp] Sup. μονώτατος one above all others, Ar. Eq. 352, Pl. 182, Lycurg.89, Theoc.15.137, Phld.Rh.1.350 S.B Adv. [full] μόνως, on one condition only, folld. by εἰ, Th.8.81, X. Mem.1.5.5, Cyr.3.2.23; in one way only, Them.in Ph.29.22, al.; in a unique manner, Dam.Pr.98: later, simply, only, Phld.Oec.p.53 J., Ph. 1.559, AP12.254 (Strat.), Iamb.Myst.4.7, Procl.in Prm.p.479 S.II neut. as Adv., μόνον alone, only,οὐχ ἅπαξ μ. A.Pr. 211
, etc.: freq. with imper.,μ. φύλαξαι Id.Supp. 1012
;ἀποκρίνου μ. Pl.Grg. 494d
; soμ. Κράτος συγγένοιτό σοι A.Ch. 244
;μὴ 'μὲ καταπίῃς μ. E.Cyc. 219
, etc.; ἐὰν μ. if only, Arist.Pol. 1292a3; οὐσίαν.., οὐ χωριστὴν μ. only not separable, Id.Metaph. 1025b28.2 οὐ μόνον.., ἀλλὰ καὶ .. Ar. Eq. 1282, X.Cyr.1.6.17, etc.; οὐ μ., ἀλλὰ .. S.Ph. 555: μόνον is sts. omitted,μὴ τοὺς ἐγγύς, ἀλλὰ καὶ τοὺς ἄπωθεν Th.4.92
, cf. E.Hipp. 359, Ph. 1480 (lyr.).3 μόνον οὐ all but, well nigh, Ar.V. 516, D.19.220, etc.; : in codd. freq. written μονονού, Plb.3.109.2, etc.;μονονουχί D.1.2
, Plb.3.102.4.III κατὰ μόνας alone, Th.1.32, 37, Is.7.38, Arist.Pol. 1281b34, etc.IV μόνῃ, = μόνον, Plu.2.583d codd. (Prob.from Μόν ϝος.)
См. также в других словарях:
Μουσείο, Αρχαιολογικό Θήβας — Το Μουσείο της Θήβας (Θρεψιάδου 1, πλατεία Κεραμοπούλου) στεγάζει μια αντιπροσωπευτική συλλογή ευρημάτων του νομού Βοιωτίας, που καλύπτουν χρονικά όλη την περίοδο της πλούσιας προϊστορίας και ιστορίας αυτού του σημαντικού για την ιστορία της… … Dictionary of Greek
Πειραιάς — Πόλη της Αττικής, το μεγαλύτερο λιμάνι της Ελλάδας, επίνειο των Αθηνών, από τα σημαντικότερα εμπορικά και βιομηχανικά κέντρα της χώρας και πρωτεύουσα της ομώνυμης νομαρχίας της περιφέρειας Αττικής. Ο δήμος Π. και οι δήμοι Αγίου Ιωάννη Ρέντη,… … Dictionary of Greek
юдолие — @font face {font family: ChurchArial ; src: url( /fonts/ARIAL Church 02.ttf );} span {font size:17px;font weight:normal !important; font family: ChurchArial ,Arial,Serif;} = сущ. (греч. φάραγξ) низменное место, долина; равнина;… … Словарь церковнославянского языка
αλς — ἃλς (ἁλὸς) (Α) Ι. (ως αρσ. ἅλς, ο) 1. αλάτι 2. «ἁλὸς μέταλλον», ορυκτό αλάτι 3. άλμη, άρμη 4. πληθ. οἱ ἅλες α) αλυκή, β) πνεύμα, ευφυΐα, σπιρτάδα 5. φρ. «ἅλας συναλίσκω» δένομαι με δεσμό φιλίας, φιλοξενίας κ.λπ. «ἁλῶν δὲ φόρτος ἔνθεν ἦλθεν, ἔνθ… … Dictionary of Greek
αλοσάχνη — η (Α ἁλοσάχνη Ν και αλισάχνη) νεοελλ. άχνη αλατιού, λεπτό στρώμα από αλάτι που παραμένει επάνω στο πρόσωπο ή στο έδαφος ύστερα από την εξάτμιση τού θαλασσινού νερού αρχ. ἁλὸς ἄχνη α) «ἀφρῶδες ἐπάνθισμα τῶν ἁλῶν» (δηλ. τών αλυκών) β) αφρός τής… … Dictionary of Greek
History of Gnosticism — The history of Gnosticism is subject to a great deal of debate and interpretation. The complex nature of Gnostic teaching and the fact that much of the material relating to the schools comprising Gnosticism has traditionally come from critiques… … Wikipedia
παραλία — I Το παραλιακό τμήμα της αρχαίας Αττικής και ιδιαίτερα εκείνο από το ακρωτήριο του Ζωστήρα ή των Αλών Αιξωνίδων μέχρι το ακρωτήριο του Σουνίου και από εκεί ως τη Βραυρώνα. Λέγεται Πάραλος γη. II Όνομα εννιά οικισμών. 1. Mεγάλος παράλιος οικισμός… … Dictionary of Greek
περίπηξις — ήξεως, ἡ, Α [περιπήγνυμι] η ενέργεια και το αποτέλεσμα τού περιπήγνυμι, το πήξιμο γύρω από κάτι («τά τε ὄρνεα ἁλίσκεται... παραχρῆμα πίπτοντα διὰ τὴν περίπηξιν τῶν ἁλῶν», Στράβ.) … Dictionary of Greek
Βούλα — Πόλη (25.532 κάτ.) του νομού Αττικής. Αποτελεί έδρα του ομώνυμου δήμου και υπάγεται διοικητικά στη νομαρχία Ανατολικής Αττικής. Η Β., που είναι προάστιο της Αθήνας (20 χλμ. ΝΑ του κέντρου της πρωτεύουσας), διαθέτει πλαζ, καθώς βρίσκεται σε μία… … Dictionary of Greek
αλώνι — Ημιορεινός οικισμός (υψόμ. 240 μ., 34 κάτ.) στην πρώην επαρχία Νικόπολης και Πάργας του νομού Πρεβέζης. Υπάγεται διοικητικά στον δήμο Λαύρου. * * * το (AM ἁλώνιον, Μ και ἁλώνιν) (νεοελλ. μσν.) 1. επίπεδος κυκλικός χώρος στον αγρό, όπου γίνεται το … Dictionary of Greek
DIONYSIA — I. DIONYSIA martyrio apud Alexandriam sub Decio coronata, A. C. 251. II. DIONYSIA matrona Christiana, persecutione Hunerici Vandalorum Regis una cum filio Maiorico, ad necem quaesita, hunc ad mortem raptum sic consolata est, Memento Fili, te… … Hofmann J. Lexicon universale